Az angyal panasza
Bölcsőm maga az időtlen volt,
hol a napok előtti csöndben,
kimondta nevem, a segítő szót,
s munkát kaptam angyali körben.
Arcom változó, lényegem szilárd,
az Egyet szolgálom sokaságként.
Ha engem hívsz, az sohasem árt,
olykor fizetek gyors imádért.
És van, ami fáj. Hogy így alkotott,
magából készített nemtelennek.
S ha bennem néha az idő zokog,
fohászod álmodom gyermekemnek.
Marcellus Hesperus