Allegória
Úgy állt a rét közepén,
mint soha nem múló tavasz.
Hajában szél, szöszke fény.
Fűtenger kérdi: "Maradsz?"
Virágok színéből préselt
ruhája varázs a szemnek,
kezében új magot érlel,
mátka lesz lassan a gyermek.
Arcán üres a fájdalom,
magánya út - kanyarog.
Válasza nesz. Még hallhatom;
"Amíg megőrzöl, itt maradok."
Marcellus Hesperus