A nap vándora
Ha a Napba indulsz, készülj fel jól.
Másként nem mehetsz.
Előbb arra lépj, hová a sötétség vezet.
Látod? Cserepekre törött az éjjel,
bomló időt tükröz minden
szilánkja. Fekete szenvedéllyel.
Ha a Napba indulsz, szemed jól kitárd.
Másként nem tehetsz.
Előbb arra nézz, hol a sötétség remeg.
Oda lépj, ahol nem vakít más,
csupán a semmi. Bár a semmit csak
feketén, s vakon méltó szeretni.
Ha a Napba indulsz, légy mezítelen.
Maskarád levedd!
Úgyis lehámlik hiú öltözeted.
Látod? Íriszed fehér virág lett,
olthatatlan fény. Szét is szórhatod,
mint szilánkdarabot. Az idő peremén.
Marcellus Hesperus