Zephürosz éneke
Odüsszeusz, te huncut, hős akháj,
megint a szirénekkel játszol?
Eszed sorvasztja nyíló női báj,
elszoktál kies Ithakádtól.
A tengerek folyékony álmaid,
hű hajód fürge evezőin,
megtörik a hullám, s a társaid
bambulnak Kirké legelőin.
Elvesztél - Poszeidón így sutyorog,
az istenek kedve rút szeszély.
Szeretőd leszek, ha úgy akarod,
árbocot ölelő szembeszél.
Marcellus Hesperus